JewWood Jelentkezik! – Yentl kritika

Egy új kezdeményezés indul, amit már korábban említettem, hogy zsidó témájú filmekkel is foglalkozni fog a Kosher Divat.
Rajongok a filmekért, és a legtöbb esetben tetszik is, amit a nagyvilág művel a zsidó identitással, a zsidóság megjelenítésével, a zsidó tehetségekkel.
Bár nem Barbra Streisand Yentl (1983) c. alkotása lett volna a kezdő kritika, ismertető, de a technika világa és a szerzői jogok tegnap este csúnyán kibabráltak velem, így ezzel kárpótolom azokat, akik esetleg nem tudták, vagy még nem látták ezt a mindenképpen klasszikusnak számító filmet. barbrastreisand02
Az “elbeszélések” és Barbra elmondása alapján, több évig dolgozott, gondolkozott a megvalósításon.
barbra-streisand-portrait-director-the-prince-of-tides-movie-set-1991-photo-GC
Köztudott, hogy a hatvanas–hetvenes években kibontakozó társadalmi mozgalmak és reformtörekvések átalakították a filmek arculatát a nyugati világban. A reformmozgalmak egyike a feminizmus volt, amely a nők mozgóképi megjelenítése terén még Hollywoodot is bizonyos korrekciókra késztette. A hatvanas évektől a filmkritika mellett így egyes rendezők is kezdték szívügyüknek tekinteni a nők egyenjogúsági törekvéseinek támogatását, Coppolától (Az esőemberek) Scorsese-ig (Alice már nem lakik itt), majd később Ridley Scottig (Thelma és Louise). Ezek a filmek a férfiak által uralt társadalom létjogosultságát kérdőjelezték meg.

Barbra Streisand is ezt a kérdéskört járta körül első rendezésében, a nyolcvanas évek elején forgatott musical-melodrámájában.
Sajnos nem állíthatnám, hogy személyes kedvencem Streisand asszony terméke. Igen tudom, hogy a ’80-as években készült, igen tudom, hogy akkor ez a téma, mint említett gyerekcipőben járt, de akkor is… A Yentl-nek a mondanivalója nagyon rendben van. Miért?
Yentl már nem érhette meg, de ő volt az előde a mostani női rabbiknak, Yentl-k nélkül a neológ és a reformzsidó egyházak létre sem jöhettek volna. 90b3be7d674248faa648a4232d200627
Bármennyire sincs benne a történelemkönyvekben, de ebben egyetérthetünk, hogy a női rabbik megteremtője Barbra volt Yentl szerepében. A nők önbizalma egyre csak növekedett, a tanulás iránti vágyuk kiszélesedett, és kevésbé érdekelte őket a hagyomány. Miért ne tanulhatna egy nő? Ma már ezen a kérdésen hangosan nevetni szoktak, s nem azon, hogy miért ne tanulhatna, hanem éppen az ellenkezőjén. Miért nem tanulnak a lányok/nők? A tanulás ebben a modern korban valóban elengedhetetlen, és én ragaszkodom is hozzá, hogy ne otthon üljünk és tanuljunk flódnit sütni.
Bár nem vagyok a reform zsidóság híve, értékelem azokat a nőket, akik igenis vállalják a hangjukat ebben a témában.
Ebből a filmből az látszik, hogy az embernek (ha nő, ha férfi), ha szállni akar, szárnyakat kell kapnia.És ha nincs, aki adjon neki, akkor önmagától.
Streisand kissé didaktikus műve egy, a XX. század elején ortodox zsidó környezetben felnőtt lengyel lány kálváriáját meséli el, aki csak nőiségének feladásával tanulmányozhatja a kizárólag férfiak számára olvasható Talmudot. A film Nobel-díjas Isaac Bashevis Singer “Yentl, a yeshiva fiú” című novellája alapján készült. Bár a nemcserés támadás mesterkélt,(nem kicsit, nagyon) a Yentl kissé esetlen, döcögős felütését leszámítva mégis képes jól működtetni, s egy csavaros, homoerotikus felhangoktól sem mentes  szerelmi történetbe ágyazni komoly nőpárti üzenetét.yentl620
Még hogy  homoerotikus…. hahahahahaha. Ha. Ha. Ha. Az bizony. Avigdor és Yentl kapcsolata szerény véleményem szerint “Túl van a barátságon” illetve Yentl és Hadass “kapcsolata” is! Ne szerénykedjünk, ne védjük a film szépségét. Ebben az egyben hibázott Streisand, de ezt a kor hozta magával. Akkoriban nem volt népszerű a homoszexualitás hangoztatása. De Hollywood gondoskodott róla, hogy a lehető legszebben elrejtse azt, egy zsidó identitású mozifilmben. Ahol az elfogadás minden része adott.
Megjegyzem semmi problémám, sőt támogatok mindenféle kezdeményezést, ami az egyenlőség lehetőségét segíti, de ebben a filmben ez nagyon butuskán van megoldva. – fürdőzős jelenet, a házasság pillanatai…. etc.
barbra-StreisandSzó ami szó elég jól eladta magát fiatal lánynak Barbra, pedig volt vagy negyven akkoriban.

Mindez még hatásosabb lehetett volna, ha az éneklésből visszavesznek, több teret engedve a figuráknak (akik végeredményben kicsit sótlanok lettek).
A problémákért kárpótlásul szolgál viszont a rendhagyó, elégikus, és a drámát nyomatékosító lezárás. A film végén ugyanis Yentl, a főhős hiába veti le maszkját, a mögüle előlépő gondolkodó nő nem olyan kívánatos az őskonzervatív férfitársadalom számára, mint butácska háziasszony riválisa.
Amy Irvingből kihozza a legjobbat és Many Patinkinből is. Eredetileg, amikor még úgy volt, hogy Magyarországon forgatják, Streisand gondolkodott, hogy Haddasst Kishonti Ildikó kapja. De egyik sem jött össze…
Yentl-DI
Barbara munkamoráljáról annyi, hogy perfekcionista a nő. És ezt a többiektől is elvárja. De akik vele dolgoztak mind pozitívan nyilatkoztak róla. Ő volt az első a forgatáson aki megérkezett és az utolsó aki elment. Átlagban 3 órát aludt. Nem könnyű vele valószínű, de egy zsenivel sosem az.

imagesLÁ.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s