Lányok – Bát micvá előtt

IMG_2124Sokan feltették számomra privát üzenetben a kérdést: ha egy nőnek kötelező vallásjogilag cniut-ban járnia, akkor mi a helyzet a kislányokkal, akik még bát micvá előtt állnak.
(bát micvá: a zsidó vallásban a lányok felnőttnek, azaz teljes jogú nőnek számítanak, miután betöltötték a tizenkettedik életévüket. A bát micvá szavak jelentése: a parancsolat leánya.)

Nekik hogyan kell öltözködniük? Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk a vallásjog által előírt törvények?

Nem ortodox helyeken, a 12 év alatt kislányok a szülei általában megengedőbbek ezen szabályok tekintetében. Sokan hordanak farmer nadrágot vagy ujjatlan pólót.
Én is azt gondolom, hogy egy kisgyermek még nem feltétlenül érti meg a cniut mondanivalóját, és esetlegesen teherként élné meg annak szigorú betartatását, így a nevelésünk visszafelé sülne el.

Ám vannak hagyománytisztelő (ortodox) közösségek, akik gyermekeiket egészen kicsi koruk óta a cniut szerint öltöztetik és nevelik.
Hogy melyik a helyes? Szerintem mindkettő.
Egyik oldalról, ebben a gyorsan haladó, inger-gazdag világban, valóban nehéz arra nevelni a gyerekeket, hogy ezt-vagy-azt a divatos és szép ruhát nem veheti fel. Ugyanakkor az ortodoxiának abban van meg a maga “szépsége”, hogy a gyermekek születésüktől fogva tanulják és megélik a szemérmetességet és a szemérmetes öltözködés hagyományát.

IMG_2125A vallásjog azt mondja, hogy bát micvá alatti lányokra is részben ugyanazok az alapelvek vonatkoznak, mint a felnőttekre: ne keltsenek feltűnést és ne sértsék meg a közösségükben élőket. Egy lánynak be kell fednie testének azon részeit, mint idősebb testvéreinek vagy az édesanyjának, azaz a nyakkivágásnak kósernek kell lennie és a könyékig takarásban kell lennie a kar felső részének.
Azon közösségekben, ahol harisnyát hordanak a felnőttek, ott neki is kell.

Ám ha ezek a területek nincsenek eltakarva, akkor a vallásjog, – mint előző cikkemben is említettem -, érvának nevezi. (Érvá: mezítelenségnek számít, amikor a szemérmesség miatt elrejtendő testrész láthatóvá válik).
IMG_2129
Ezt az alapelvet támassza alá az a szabály, hogy egy édesapa vagy egy fiútestvér akkor is mondhat áldást kiskorú (de legfeljebb 11 éves) lánya vagy húga jelenlétében, ha ő még nincs  megfelelően felöltözve.
Tizenegy éves kora elmúltával már nem szabad Tórát tanulni vagy imádkozni vele egy szobában, ha ő nem megfelelő öltözékben van. Ekkor a kortól már részben felnőtt nőnek számítják, bár még mindig nem bát micvá.

IMG_2122Két másik álláspont létezik a vallásjogban, azzal kapcsolatban, hogy mennyi idős kortól kötelező cniutban járniuk a lányoknak.
A legszigorúbb iskola úgy tartja, hogy ez a kötelezettség három éves kortól kezdődik, hiszen addig a kislány, vagyis a kisbaba még nem tud saját döntéseket hozni. számára a legfontosabb a biztonság és a kényelem. Ám három éves kor után az elfedendő részek felfedése ugyanúgy az érvá kategóriába tartozik.
A picit enyhébbek szerint egy három éves kislány még mindig nagyon picike, így csak hét éves kortól kötelező a vallásjogilag előírt öltözködés. Indokuk szerint a lányoknál ekkor jelentkeznek a nőiesség látszólagos jelei. Azaz hosszabb szoknyát, hosszabb ujjú felsőket kell hordania, és vigyáznia kell a nyakkivágásra is.
(három, hét vagy tizenegy… Lehet választani… :))

Érdemes egy mondatot szentelnünk a hajnak, bár ez az előző cikkekben már szóba került. A kislányoknak, hajadonoknak nem kell eltakarniuk a hajukat.

IMG_2123Még mélyen vallásos közegben is sokszor összetűzés alakulhat ki, anya-lánya kapcsolatban az öltözködés miatt. Néhány kislánynak ez nagyon nehéz, hiszen akik állami iskolákba járnak és látják osztálytársaiktól, hogy milyen jó érzés a nyári nagy melegben rövidnadrágban, vagy ujjatlan felsőben szaladgálni, könnyen feszültséghez vezethet. Erről a szülőknek konszenzusban (esetleg egy rabbival konzultálva) kell dönteni, hogy mennyire tolják ki a határaikat eme kérdést illetően.

A döntéshozásnál mindenképpen figyelni kell a gyermek lelkére, hogy ő jól érezze magát a bőrében és a ruháiban! Hogy mosolyogva járjon iskolába, nem pedig szomorúan esetleg szégyenkezve.
Természetesen egy vallásos iskolában ezek a kiskapuk nehezen kivitelezhetőek persze, ám a fő cél, hogy senki sem sérüljön, vagy sértődjön meg.
IMG_2127

Három fontos pontot érdemes megemlíteni:

  • ne gúnyoljunk másokat, csak azért mert a szüleik őket szigorúbb neveltetésre tanítják, vagy a valláshoz is másképpen állnak! Gyerekeknél ez könnyen előfordul, hogy a gúnyolódás, “cikizés” hamar eluralkodik és a kis lelkek nagyon gyorsan és könnyedén sérülnek, ami akár egy életen át is kihathat.
  • Ne vigyünk zsinagógába kislányt rövidnadrágban! Főleg ha  a gyermek már elmúlt hét éves. Ez tiszteletlenség az ottani közösségre.
  • Ne legyünk elnézőek, ha a helyi közösség szigorúan veszi a szabályokat! Ha valaki olyan negyedben, kerületben él, ahol a legtöbbet követik a cniut-ot a legszigorúbb mértékig, akkor ne hagyjuk a gyereknek, hogy az ő akarata érvényesüljön. Ezzel a szomszédos szülőket hozzuk nehéz helyzetbe, kinek gyermeke ugyanúgy fog sírni a rövid szoknyáért harisnya nélkül, a rövid nadrágért, pólóval.

Remélem tudtam némi útmatást adni arról, hogy mélyen vallásos, vagy éppen kevésbé vallásos anyukáknak, apukáknak hogyan is érdemes a gyermekei öltözködését kezelni. Én a vallásjog szavait írtam le.
Természetesen mindenkinek a saját döntése, hogy olyan ruhákba öltöztesse a gyermekét, ami számára és lánya számára is elfogadható.
Fiúkról a folytatásban!

IMG_2128

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s